Szentlőrinci közösség

Az első írásos említés 1294-ből származik a településről, amely eredetileg a mai településtől nyugatabbra feküdt. A középkorban és a kora újkorban a község területének nagy része mocsaras, nádas terület volt. A Dráva közelsége ekkoriban nagyban meghatározta a falusiak életét, a fölművelés mellett halászattal és vadászattal is foglalkoztak a helyiek. Apáról fiúra szállt a halfogás különböző módszereinek alkalmazása. A hódoltság alatt a település elnéptelenedett, a lakosok a közeli erdőbe menekültek, ami a mai település helye. Ekkoriban már élt néhány sokác család a településen, számuk a XVIII. század elején történt betelepítést követően megtöbbszöröződött. A Dráva XIX. századi szabályozását követően az állattenyésztést fokozatosan felváltotta a földművelés. Mindezek ellenére a juhtenyésztés továbbra is kiemelkedő volt, mivel a sokác népviselet egyik alapanyaga a gyapjú.Az első írásos említés 1294-ből származik a településről, amely eredetileg a mai településtől nyugatabbra feküdt. A középkorban és a kora újkorban a község területének nagy része mocsaras, nádas terület volt. A Dráva közelsége ekkoriban nagyban meghatározta a falusiak életét, a fölművelés mellett halászattal és vadászattal is foglalkoztak a helyiek. Apáról fiúra szállt a halfogás különböző módszereinek alkalmazása. A hódoltság alatt a település elnéptelenedett, a lakosok a közeli erdőbe menekültek, ami a mai település helye. Ekkoriban már élt néhány sokác család a településen, számuk a XVIII. század elején történt betelepítést követően megtöbbszöröződött. A Dráva XIX. századi szabályozását követően az állattenyésztést fokozatosan felváltotta a földművelés. Mindezek ellenére a juhtenyésztés továbbra is kiemelkedő volt, mivel a sokác népviselet egyik alapanyaga a gyapjú.